Szállok A Dallal lyrics

by Molnár Ferenc





Gyermekként álmodtam és azt hittem úgy lesz.
Hittem az életben és nem fájt a szívem.
Tudtam, hogy én váltom meg majd a világot.
Láttam a jövőmet és semmi sem bántott.

Lelkemben mindig ott volt valami dallam.
Tudtam, hogy elmondhatok bármit egy dalban.
És, hogy ha szeretném elszállok innen.
Ez a dal majd repít, a szárnyán visz engem.

De miért csak én repüljek,
Hogyha más is szállhat?
Miért ne adjak dalban szárnyat,
Az egész világnak?

Ez a dal most száll,
És lehet, hogy téged megtalál.
Így megismerhetsz engem,
Hogy mi az, mire szívem vár?

Én is szállok e dallal,
Magasan repülök most feléd,
Neked adom e dalt,
És vele együtt a szívem is tiéd.

Csalódtam sokszor és sokmindent bánok.
A mélyből én inkább a magasba vágyom.
Hiába mondanád, hogy nem hiszel bennem,
Én akkor is tudom majd, hogy mit kell tennem.

Addig amíg szól a dal az én szívem,
Addig gondolatban szárnyalok a fellegekben.

Mindíg várok Rád,
Míg van elég erő a szívemben.
Soha nem adom fel,
Ne is kérd, ezt nem teszem!

Mindig harcolok érted.
Küzdeni fogok, míg bírja szívem.
Nem adom fel!
Hiszen mindig küzdeni kell!